Leírás
Terápiás célok: segítség a félelem leküzdésében
Javasolt korcsoport: 4+
Munkamódszer: egyéni, csoportos
A mű rövid tartalma:
Az érzésekről szóló képeskönyv további történetek által megnyitja a félelem témát. Umu, a kisróka, Villám, a farkaskölyök, Félix, a csigabiga, valamint a gyíktestvérek, Lolo és Lili az első napjukat töltik az Élet iskolájában. Az állatkák kíváncsiak és nagyon örülnek, viszont valamennyien valamiféle félelemmel küzdenek. A gyíkok félnek a sötétben, a csigabigának van egy saját szörnye, a farkaskölyök fél attól, hogy nem lesz vele az anyukája, a rókafit pedig túlságosan foglalkoztatja a mások véleménye és attól tart, hogy nem fog tetszeni a többieknek. Szerencsére itt az okos tanító néni, aki segít a diákjainak szembenézni a félelmeikkel, megismerni és megérteni azokat. Megmutatja nekik, hogy azok legyőzésével a belső erőinket szabadítjuk fel. A tanulók így egyedülálló tapasztalatra tesznek szert. Elhiszitek, hogy erre valamennyien képesek vagyunk? A könyv nemcsak a kicsi olvasónak szól, hanem inspiráció lehet a szülő számára is, aki a gyermeke igényeihez igazíthatja.
Segédeszköz lehet az 5-8 éves gyerekek számára, a személyiségük kialakulása során, amikor kollektívába kerülnek és kapcsolatokat építenek és olyan helyzetekbe kerülnek, amelyekben az önbizalom az alapja annak, hogy sikeresen jöjjenek ki belőlük. A látványos illusztrációknak köszönhetően alkalmas a kisebb, hároméves gyerekek számára is. Mivel a történet az érzelmekkel foglalkozik, az olvasó kora nem meghatározó.
A kiadvány hat fejezetből áll – az állatkák első találkozása az Élet iskolájában, az egyes állatokról szóló négy történet, majd a zárófejezet, amely összefoglalja az előzőket, és a címe Önmagunk. A könyv végén található a szerző elmélkedése a félelem témáról, négy félelemfajtáról, amely a történetekben szerepel (félelem az egyedülléttől, félelem attól, hogy nem fogunk tetszeni másoknak, félelem a sötétben és félelem a szörnytől), valamint szülőknek szóló ajánlások, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek és hogyan segítsék a gyereket a félelmük leküzdésében. Hogyan lehet a félelmet megérteni elfogadni, majd leküzdeni. Hogy ez sok figyelmet és igyekezetet igényel, és ha gyerekről van szó, akkor számtalan beszélgetést is. A szerző elmondja a saját tapasztalatát is, amikor „megengedte” a gyermekének, hogy megélje az olyan új helyzettel való szembesülést, amelytől félt. Amikor azon szeretetteljes segítő mondatokkal kísérte végig, hogy minden rendben lesz. A gyerek így örömmel és boldogan élte meg az új élményt, amelyet az édesanya szeretetteljes támogatása nélkül esetleg elkerült volna.
A professzionális pedagógiai/terápiás munka lehetőségének leírása:
Ezt és a szerző további érzésekről szóló könyveit a meséken kívül a segédkönyvek kategóriába soroljuk (Kotrbová, 2022a). Az említett további kiadványok (A két gyíkocska és a nap története, 2018, Ki a gyorsabb, 2019, Szeretlek, 2019 és Én és Harag uraság, 2020) az érzéseket kifejező grafikusan kiemelt szavakon túl, amelyeket külön ki kell hangsúlyozni a gyerekeknek (erő, titokzatosság, tisztelet, csodálat, különlegesség, kíváncsiság, bizonytalanság, bátorság, öröm, félelem,…), ajánlásokat is tartalmaznak, hogy hogyan lehet a történetet színházi előadássá formálni, vannak ott segédkérdések és útmutatók a gyerekekkel végzett játékokhoz. A szerző a kiadványokhoz családi kártyajátékot is készített Érzelemkert címen. Játék a családot összetartó érzésekről (2020), valamint a szülők számára készült egy emlékkönyv is Egy csoda vagy nekem (2021) címmel, amelyhez a szerző https://www. irynazelyk.com/uspávanky/ honlapján elérhető altatódalok is kötődnek.
Első történet – Félix és a szörnyeteg
Félix, a csigabiga szörnytől való félelmének a története lehetőséget kínál a gyerekeknek és a szülőknek arra, hogy „kiírják magukból a félelmet”, ha arról a gyerek vagy a felnőtt nem tud beszélni. Zsófia, a medveanyó, aki az Élet iskolájában a tanító néni arra ösztönzi a tanulót, hogy találjon egy saját kifejezési módot, ha a beszéd nem jön számításba. A mese csigabigája éppen ehhez a módszerhez folyamodik, miközben nagyra értékeli, hogy maga választhatta meg, hogyan tájékoztassa a társait a félelméről. A terápiás levelek írásának a biblioterápiában betöltött szerepét már egy másik cikkben taglaltuk (Kotrbová, 2022b), amelyet ajánlunk segítségként elolvasni.
Ebben a történetben a csigabiga választ is kap a tanító nénitől, amelyben egyrészt biztosítja őt, hogy a félelem egy természetes érzés, és ha elfogadjuk, például azzal, hogy hangosan bevalljuk, akkor legyengül. A csigabigának be kell csuknia a szemét és elképzelni, hogy a félelem fokozatosan eltűnik. Ez a történetbe nagyon szépen és érzékenyen belefont terápiás technika, a kisebbedés, amelyhez további információk egy másik cikkben találhatók, ahol a nagyobbodás technika is részletesen szerepel (Vašková 2022 in Kotrbová 2023). A cél az, hogy a gyermek vagy a felnőtt megérezze, tudatosítsa a saját erejét, bátorságát és a félelmével való találkozás során fellépő nyugalmat a kezdetektől, javasolja Vašková (ibid), amikor a félelem fokozatosan egyre kisebbé válik, majd teljesen eltűnik. Azon kívül, hogy a főszereplő megkönnyebbülést érez, amint kipróbálja a javasolt módszert, a történetnek van egy fontos üzenete a többiek – az Élet iskolájában levő állatok és az olvasó – számára is, hogy a félelem sikeres leküzdését meg kell osztani a környezetünkkel, hogy ők is tudják, hogy ez lehetséges.
Második történet – Villám és az egyedüllét
A Villámról, a farkaskölyökről szóló történet az egyedülléttől való félelemről szól. A farkaskölyök/gyerek, aki szívesen tartózkodik a falkában/családban, most az iskolába érkezik, egy új helyre, ahol még soha nem volt, és van ami tetszik, viszont néhány dolog hiányzik neki. Medveanyó megkérdezi: „Mi hiányzik a boldogságodhoz, hogy kellemesen érezd magad és ne félj?”, ami az egésznek a kiegészítő eleme a gestaltpszichoterápia, vagy bizonyos fokig a pszichoszintézis értelmében (Kratochvíl, 2007, Rainwater, 1993), ahhoz, hogy tudatosuljon bennünk, hogy ami hiányzik, az meghívható, még ha csak képzeletben vagy érzésekben is. A válasz lehetővé teszi a teljesség visszaállítását és a fontos érzések tudatosítását. Az egyedülléttől való félelem forrása a szeretet, mivel a gyermeknek az hiányzik, amit szeret, és ezt el kell ismerni. Annak az elképzelésnek az elfogadása, mely szerint a szeretteink az új helyeken is a szívűnkben/lelkünkben lehetnek, hogy a farkaskölyök által szeretettek a szívében vannak, felszabadító érzés. És hogy örökre ott maradhatnak.
A pedagógiai és a terápiás gyakorlatban ezért az otthoni környezetből az óvodába vagy iskolába lépés idején támogatjuk a szülőknek azt az igyekezetét, hogy a gyerek magával vihesse a kedvenc játékát, párnáját vagy párnahuzatját, az anyuka fényképét, stb., és azt egész idő alatt magánál tartsa. Így könnyebben elalszik ebéd után, hisz valami ismerős dolog van nála, és ez biztonságérzetet kölcsönöz neki.
Ugyanez vonatkozik a felnőttekre is. Hosszan tartó környezetváltozás esetén lehetővé kell tenni számukra, hogy olyan tárgyakat vigyenek magukkal, amelyekhez az eredeti környezetből szép emlékek kötik, vagy számára fontos személyre emlékeztetik, így sokkal könnyebb lesz számára a beilleszkedés.
Bizonyos gyerekek számára ez nagy jelentőséggel bír, főleg azok számára, akik otthon jól és biztonságban érezték magukat, ezért nem szívesen változtatnak helyet. Mások szeretik a külső környezet kihívásait, mivel az eredeti már kezd unalmas lenni, keresik a kalandot, ezért könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez. Ezért figyelni kell a gyerekek közötti egyéni eltéréseket és azokat tiszteletben kell tartani.
Harmadik történet – Umu és a félelme attól, hogy tetszeni fog-e a többieknek
Ez a történet arról a fontos vágyról szól, hogy szeretnénk a család, a természet része lenni, barátokat szeretnénk, akikkel harmóniában élhetünk. Ezért a vágyunk az, hogy tetszünk másoknak. Néha viszont az odatartozás utáni vágy annyira erős, hogy már nem vagyunk mi magunk és olyan dolgokat kezdünk csinálni, amelyeket nem is akarjuk. Zsófia medveanyó elmagyarázza Umunak, a kisrókának, hogy hogyan ismeri fel, hogy z most tényleg ő maga vagy sem, konkrét helyzeteket kínál fel neki, amelyek neki már beváltak. A pozitív helyzet általában kellemes érzést és mély spontán nyugalmat gerjeszt, hogy most minden a helyén van, kétségek és félelmek nélkül.
Negyedik történet – A gyíkocskák és a sötéttől való félelmük
Bár a gyíkocskák félnek a sötétben, a gyermek már a történet elején kap egy korrektív tapasztalatot egy rövidke eset beiktatása által, hogy a sötét bizonyos állatok számára az öröm forrása. Példaként Félix a csigabiga kerül elő, aki a családjával éjjel jár lakmározni a környező növényekhez (az ilyen ártalmatlan állat választása szintén célravezető a gyermek biztonságérzete szempontjából) Medveanyó a gyerekek figyelmét a világ lényegi értékeinek a belső érzékelésére irányítja (érzékelés), még ha az éjszaka sötétjében a fényviszonyok változásával változnak is a látható formák. A történetben elhangzik: „Amikor besötétedik, a környezetünkben minden változatlan marad, csak a nappal éjszakára vált, hogy minden megpihenjen.” Megmagyarázza mg, hogy a nappal és az éjszaka elválaszthatatlanul összetartozik, viszont az ismeretlentől való félelem egy természetes jelenség és teljesen rendben van, ha egy felnőtt segítségét keresi.
A szerző közvetlenül a történetben tanácsolja a gyerekeknek, hogy ilyen esetekben, amikor félnek a sötétben, csukják be a szemüket és összpontosítsanak a légzésükre. Három belégzés és lassú kilégzés, és visszatér a nyugalom. A fényt a szívükben keressék, amely minden sötétségen átvilágít. Aztán amikor kinyitják a szemüket, meggyőződhetnek arról, hogy nincs ott semmi, amitől félniük kellene. Medveanyó, a tanító néni által a gyerekeknek azt tanácsolja, hogy ha tudatosítják, megismerik és elfogadják a félelmüket, és a fenti módon fognak edzni (a légzésre és a sötétséget eloszlató fény vizualizálására összpontosítva), már biztosan nem fognak félni a sötétben, mint korábban. A szakképzett olvasónak nyilván nem kell elmagyarázni, hogy ezek bevált relaxációs és vizualizációs technikák, amelyek segítenek leküzdeni a sötétben való félelmet.
A záró fejezetben, amelynek címe Önmagunk, a gyerekek/az Élet iskolája tanulói újra találkoznak a szülőkkel, akik értük jöttek az iskolába. Nagyra értékelik a mai teljesítményüket, hogy képesek voltak szembenézni a félelmükkel és egyben megismerték, hogy milyen erő lakozik bennük, amellyel le tudják győzni a félelmüket. Azt is megtudják, hogy a félelem hasznos segítség az olyan helyzetek megoldására, amelyek akár veszélyesek is lehetnek. „Nem kell félni attól, hogy tüzet gyújtsunk a tűzhelyen, viszont nem ugrunk bele. Nem ugrunk a mély vízbe, ha nem tudunk úszni. Másrészt a víz lehet csodálatos is és megtanulni úszni remek dolog.” (ibid) Fontos, hogy a gyerek beszélhessen a félelmeiről a szüleivel, vagy más felnőttel. A szülőket arra kell vezetni, hogy támogatni tudják a gyermeküket, esetleg saját magukat a félelem legyőzésében, és boldognak érezhessék magukat.
A művel végzett saját munkából szerzett tapasztalatok leírása:
Ezeket a történeteket is olvastam a fiamnak, amikor még kisebb volt, a szokás szerinti esti mese gyanánt. A könyv ma is, amikor már nagyobb, azon a „könyvkupacon” található, amelyet jóváhagyott az újraolvasásra.
Az ajánlott mű lapját elkészítette:
PhDr. Kotrbová Kvetoslava, PhD., MPH
Munkahely: Gyógypedagógiai tanszék, Pedagogická fakulta Univerzity Komenského v Bratislave
Bratislava, 2023. február 9.
Szlovákról magyarra fordított: PaedDr. Kolevová Adriena, PhD., Munkahely: Šahy (Szlovákia)
Felhasznált irodalmi források:
Zelyk, Iryna. 2018. Príbeh o dvoch jašteričkách a slnku. [A két gyíkocska és a nap története] Nemmindennapi könyv a gyermeki érzelmekről. Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-973083-2-2
Zelyk, Iryna. 2019. Ľúbim Ťa. [Szeretlek] Könyv a szülői szeretetről. Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-973083-5-3
Zelyk, Iryna. 2019. Kto je rýchlejší. [Ki a gyorsabb] Történet az önszeretetről. Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-973083-1-5
Zelyk, Iryna. 2020. Ja a pánko Hnev. [Én és Harag uraság] Könyv arról, hogy hogyan uraljuk a haragunkat. Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-99971-01-2
Zelyk, Iryna. 2021. Ahoj strach! [Szia, félelem] Könyv a félelem megértéséről és leküzdéséről. Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-99971-04-3
Zelyk, Iryna. 2020. Emocionálna záhrada. [Érzelemkert] Játék a családot összetartó érzésekről. Bratislava: Female Force, 2020. 8-588007-277554
Zelyk, Iryna. 2021. Si pre mňa zázrak. [Egy csoda vagy nekem] Bratislava: Female Force. 56 s. ISBN 978-80-99971-06-7
Kotrbová, Kvetoslava. 2022a. Svojpomocné knihy v biblioterapii. [Biblioterápiás segédkönyvek] 95-110. old. In Studia Scientifica Facultatis Paedagogicae, ročník XXI., č. 5/2022, Ružomberok: Katolikus Egyetem, 2022. 180 s. Elérhető az interneten: http://studiascientifica.ku.sk/wp-content/uploads/2023/01/07_kotrbova_svojpomocne_knihy.pdf
Kotrbová, Kvetoslava. 2022b. Terapeutické listy v biblioterapii. [Biblioterápiás levelek] 68-82. old. In Problems of Education and Teaching in Era of Digital society. Collection of Scientific Articles. European Scientific e-Journal, 1-16. Ostrava: Tuculart Edition. Elérhető az interneten: http://tuculart.eu/ftpgetfile.php?id=273
Kotrbová, Kvetoslava. 2023. Demonštrácia niektorých terapeutických techník charakteru umeleckých jazykových prostriedkov prostredníctvom diela Moláková a kol. Záhada vianočného svetla. [Művészi nyelvi eszköz jellegű terápiás technikák bemutatása a Moláková a kol.: A karácsonyi fény rejtélye című mű segítségével] (in press)
Kratochvíl, Stanislav. 2007. Základy psychoterapie. [A pszichoterápia alapjai] Praha: Portál. 384. old. ISBN 8073671220
Rainwater, Janette. 1993. Vezměte život do vlastních rukou. [Vegye az életét a saját kezébe] (Fordította Alena Hnídková, 1993). 223. old. ISBN 80-7169-026-0
Nyelvi korrekció nélkül készült!
Az idézés javasolt formája:
Kotrbová Kvetoslava. 2023. Iryna Zelyk: Szia, félelem! Könyv a félelem megértéséről és leküzdéséről irodalmi mű szakmai referenciája. In Biblioterapia.sk. Bratislava: PRO SKIZP – Združenie na podporu rozvoja Slovenskej komory iných zdravotníckych pracovníkov. ISBN 978-80-974667-0-1 Elérhető: https://www.biblioterapia.sk/hu/publikacia/a-mu-szakmai-referenciaja-szia-felelem/
A cikk az Európai Unió Erasmus+, 2-es pályázati kategória – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés, KA210 – Kis léptékű partnerségek a felnőtt tanulási szektorban programja támogatásával jött létre. A projekt megnevezése „Biblioterápiás on-line segédeszköz prototípusa”, projekt száma: 2022-1-SK01-KA210-VET-000082483. A szerző nézeteit képviseli és az Európai Komisszió nem tartozik felelősséggel a benne található információk bármilyen használatáért.
