Versterápia
A versterápiát, mint ahogyan a paremiológiásterápiát, meseterápiát, stb. a biblioterápia szerves részének tekintjük (Majzlanová 2014, 4. old.). Általában verses irodalmi szövegekkel dolgozunk, és bár használunk lírai prózát is, a versterápia elsősorban a lírai költészet bizonyos jellemzőkkel bíró műveit alkalmazza. Ezek a lényegüknél fogva sokkal közelebb állnak a zenéhez és a zeneterápiához (Svoboda 2007, 19. old.), mint a biblioterápia más műfajai, amelyek az események és történések időrendi sorrendjén (epika), illetve párbeszédeken (dráma) alapulnak. A versterápia további részletei érdekében figyelmükbe ajánljuk a fenti szerzők Poetoterapie (2007) és Poetoterapeutika (2014) című műveit, mivel itt a témával kapcsolatban csak alapvető információkat közlünk.
A költészet alapvetően rímelő sorokból áll, amelyek feladata elsősorban valamiféle érzelmi élmény közvetítése. A verselés a költészet központi elve. Annak ellenére, hogy léteznek prózában megírt versek is, a rímekben írt alkotás arra késztet, hogy vegyük figyelembe a nyelv hanghordozását (Kulka 1990, 325. old.). Ha verset hangtalanul is olvassuk, akkor is tudatosul bennünk a szavak ritmusa és hatást gyakorol ránk a szavak színével, ami által könnyebb a befogadó szívéhez eljutni.
A költészetre gyakran jellemző a rímekkel, ritmussal, hangfestéssel és más költészeti mutatókkal végzett tudatalatti, jórészt intuitív munka, amely zenei jellemzőkkel is bír. A vers és zene számos hasonlósággal rendelkezik és időnként szinte lehetetlen elválasztani egymástól a költészetet és a zenét. A zene gyakran a vers kulisszáját alkotja. Erősíti a hatását. Közös hang- és szemantikus szerkezet, frekvencia, intenzitás, dinamika, szín és harmónia, amely nemcsak információt hordoz, hanem a megfelelő irodalmi mű megválasztása esetén a specifikus szépsége és harmóniája gyógyít is, mivel főleg az érzelmekre hat, gyorsan lép át a történetből a tartalomba, a meséből a vallomásba és az imaginációból az érzéki élménybe. A vokális zene valójában a megzenésített költészet, és amennyiben a versterápia egyben játék is, akkor a hatása hatványozódik (Svoboda 2007, 15-16. old., 20. old., 39. old., 165. old.).
Ebben az összefüggésben bizonyára érdekes az az információ, hogy a therapeia szó eredeti jelentése tánccal, énekkel, verseléssel, a művészet drámai és egyéb formáival végzett terápia volt, amikor az átvitt történetben Asclepius – az egészség istene – Apolló isten fia, a költészet védnöke volt. Az orvostudomány és a művészet a történelemben mindig szoros kapcsolatban volt egymással, és a therapeia szó eredeti jelentése magában foglalta a pedagógiai dimenziót is (Svoboda, 13-14. old.).
Waltraud Guglielmi az Agyptischen Literatur (1996) című cikkében olyan üzenetekre utal, melyek szerint az óegyiptomi vallási szövegeket inkább skandálásra vagy éneklésre szánták, mint olvasásra, és Michael H. Thaut (2015) szerint az akkori egyiptomi papok-orvosok a zenét a „lélek fizikájának” nevezték.
Hasonlóképpen Stiebitz (1957) a versterápia összefüggésében az ókori Görögország vonatkozásában azt az érdekes történelmi adatot említi, mely szerint „a régi görög népköltészetből eredő görög költészet egészen a hellén korig [1] szorosan összefüggött a zenével, tehát a hangszeres kíséretű énekkel, valamint a ritmikus mozgással (tánccal), ahol a költő egyben zeneszerző is volt, és gyakran az előadó is, sőt, szükség esetén még a koreográfus is.“ (9. old.)
A szerző szerint csak a hellén korban vette át az uralmat az egyszerű előadás és felolvasás, viszont az olvasott költészet mellett főleg a kulturális és ünnepi alkalmakon fennmaradt az énekelt líra is (9. old.). A rómaiak például nem is ismerék a költő fogalmát, nem volt rá szó, a görögöktől kölcsönözték (poet a görög poiétés szóból = „alkotó“), és nem volt szavuk a vers fogalmára sem (8. old.). A költészet csak akkor kezdett kialakulni, amikor a társadalom elvesztette a közügyek iránti érdeklődését, jellemzővé vált a politikamentesség és a magánéletbe való visszavonulás (9. old.).
Caroll (2005) ezt az ókori költészetnek kitagolt magánszférát összeköti még a transzcendens dimenzióval, amikor azt írja, hogy Kínában a költészet szót két jellel kell leírni. Az egyik jelentése a „szó”, a másiké pedig a „szentély”. Mintha ezzel a szerző a verses elmélkedés általánosan elfogadott jelentésének a transzcendens dimenzióhoz való kötődését – emberek belső tartalom általi kölcsönös kötődését – akarná hangsúlyozni.
Az esztétikusan rendezett hang/nyelvformák, amelyek szenzuális vallomást, érzéseket és hangulatot fejeznek ki, a belső harmónia érzését váltják ki. A nyelv hangzása, a versekben előforduló hangutánzó szavak, a ritmus és rím, a dallam, a harmónia, valamint a megjelenő akusztikus jelek akár a halk olvasás folyamán is speciális képeket és élményeket ébresztenek az egyénben = szavak általi képfestés (imagináció), ami az ember önmagával folytatott párbeszédének az egyik legintimebb módja.
Hall (1960) szerint a ritmus „a szavak szívverése, bizonyos hangok ismétlődése – és ez az ismétlődés hipnotikus erővel bír, amely segíti rejtett terek és a tudatalattihoz vezető hidak kialakítását, ahonnan a vers ered” (in Svoboda 40. old.). Ez lehetővé teszi nemcsak az intraperszonális és interperszonális készségek, valamint a személyiség fejlődését, hanem a versterápia megelőző és rehabilitációs hatását is.
Nagyon nehezen összehasonlítható a verses vallomás szemantikai-információs és zenei síkja, és szinte lehetetlen az egyes összetevők emberre kifejtett hatásának a szétválasztása. Svoboda a már említett, versterápiával foglalkozó 2007-es kiadványában (16. old.) idézi Lukasová (1999) gondolatát, mely szerint az említett jellemzőknek köszönhetően a versterápiás igyekezet középpontjában az ember szellemi dimenziója, és egyben a küzdelem, kérdések, vágyak, a lét rejtelmei iránti vágy áll, ami egyben lehetővé teszi a saját lét és érték mélyebb megértését.
Ahogy azt Číková (in Majzlanová, 16. old.) írja – ami az emberek olvasási szokásait illeti – általában az emberek többsége nem olvas verseket, de ha aztán a megfelelő vezetés mellett megnyílnak ennek és elkezdenek versekkel foglalkozni, akkor egy olyan forrás nyílik meg számukra, amelyről később úgy nyilatkoznak, hogy nagyon sokat adott nekik és nem is sejtették, hogy a versekre másként is lehet tekinteni, mint ahogy eddig tették.
Svoboda szerint a versterápia legyen főleg relaxáció, játék a hangokkal, szavakkal, ritmussal, ami legyen kötetlen, szórakoztató, alkotó öröm, és egy más tudat, amely eltér a hétköznapitól, és ezáltal gyógyítóvá válik.
Svoboda a már említett 2007-es kiadványának a végén számos versterápiás technikát, inspiratív eljárást és útmutatót szerepeltet. Hasonlóképpen hasznos lehet az egyes témákhoz illeszkedő versek jegyzéke, amely Majzlanová 014-es Poetoterapeutika című művének a végén található. A versterápia keretében szintén jól alkalmazhatók a dalszövegek (= megzenésített versek). Az énekelt verseken kívül Szlovákiában jól ismertek az énekelt-szavalt alkotások is, mint például a Ľúbim ťa [Szeretlek] Michal Dočolomanský és Eva Kostolányiová előadásában (elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=55iTI-L_HFM) [magyar megfelelője Kovács Kati: Indián nyár – a fordító megjegyzése] vagy Klíč pro štěstí [Kulcs a boldogsághoz] a remek Marie Rottrová és Jiří Bartoška előadásában. Elmondjuk a dalszövegekkel végzett gyakorlatok során szerzett tapasztalatainkat, amelyek célja a versekkel szembeni előítéletek leküzdése volt, ami sikerült is.
Ahogy azt az említett szerzők megállapították, és a mi tapasztalatunk is igazolja, kevés olyan ember van, akit ha felszólítanak a versírásra, hogy így fejezze ki és k6zölje a saját gondolatait vagy érzelmi állapotát, valóban megpróbál megbirkózni a feladattal.
Általában nehéz előkeresni az emlékezetükben a kedvenc versüket és a többség azt mondja, hogy igazából nincs is olyan. Viszont amennyiben felkínáljuk a tényt, hogy a dalok valójában megzenésített versek, akkor könnyen eszükbe jut „a dalszöveg, amely boldoggá tesz”, és máris lehet dolgozni a tartalmával.
Annak a gyakorlatnak a leírása, amelyet a Pozsonyi Comenius Egyetem, pedagógiai kar gyógypedagógiai tanszékén a 2018/2019 tanévben a mesterképzés 1. évfolyamos gyógypedagógia szakos hallgatóival végeztünk, és azóta is évente megismétlünk. A diákok számára gazdagító betekintést jelent a belső önmegismerés és a jaját érzelmi tartalmak tekintetében, valamint gyönyörű hang-szinergiás élményt jelent „a csoport egységében a tagok egyéni különbözősége mellett”, miután közösen elénekelték az összes olyan dal szövegét, amely őket boldoggá teszi.
Amint azt Majzlanová (1987 in Müller) írja, az élmény egyéni vagy csoportos megosztása során vallomást lehet tenni magunkról és a világgal fenntartott kapcsolatunkról a költő verse vagy saját alkotás által, amely elsődlegesen nem közzétételre íródott. Caroll (2005) viszont a cikkében azt írja le, hogy például a rákos betegeknél egyértelműen megfigyelhető, hogy a versírás a terápiás hatás elmélyülését eredményezi, főleg amennyiben a saját írást szóban is elmondják.
Viszont senki sem kényszeríthető az ilyen szóbeli megnyilvánulásra, ezért Svoboda figyelmeztet arra, hogy ahhoz, hogy ilyen közzététel egyaltalán megvalósulhasson, elegendő időt kell szentelni a bevezető szórakoztató bemelegítő warm-up technikáknak (83. és további old.), amelyekből a kiadványában többet is közöl, és amelyeket a gyerekek és a felnőttek egyaránt kedvelnek.
Caroll (2005) például azt mondja, hogy az emberek gyakran szélsőséges körülmények között folyamodnak a versíráshoz. Például a New York Times 2021 októberében írta, hogy a Világkereskedelmi Központ ikertornyai elleni terrortámadást követően az emberek példátlan módon vigasztalódtak és vigasztalták egymást. Rögtönzött emlékművek keletkeztek újkeletű versekkel, de versek jelentek meg az üzletek kirakatában, az autóbuszokon, parkokban, és bárhol máshol… Némely élmény akkora méretű, hogy úgy tűnik, túl kell lépni a mindennapok nyelvén, ami alkalom éppen a verselésre. Svoboda a versterápiával foglalkozó művében idéz Ruth Lisy Schechter írásából, aki a versterápiát sikeresen alkalmazta kiegészítő kezelésként olyan betegeknél, akiket megerőszakoltak vagy másfajta erőszak áldozatai voltak (2007, 51. old.).
Szlovákiában a versterápiát a biblioterápia keretében tanítják a Pozsonyi Comenius Egyetem, pedagógiai kar gyógypedagógiai tanszékén, Csehországban Olomoucon és Prágában az egyetemi gyógypedagógia oktatásban. Az USA-ban van Nemzeti Versterápia Társaság és Nemzetközi Biblioterápia/Versterápia Szövetség, amelyek megfogalmazták a versterápia alapvető szabályait, ami elérhető a https://poetrytherapy.org/ honlapon, a vonatkozó képzés helye https://ifbpt.org/.
Köszönet:
Ezúton mondok köszönetet a Nagy-Britanniában élő John Stuart Reid akusztika-fizikusnak, aki hosszú ideje foglalkozik a hang terápiás hatásával (részletesen szlovák nyelven: https://ortopedickymagazin.sk/terapia-zvukom-rozhovor-s-vedcom-v-odbore-akustickej-fyziky-johnom-stuartom-reidom/, angol nyelven: https://cymascope.com/), akivel 2020-2022 időszakban volt alkalmam együtt dolgozni az Erasmus+ „Kevésbé elterjedt módszerek alkalmazása a betegek gyógyításában“ nemzetközi projekten, amelyet a Innovációs stratégiai partnerség kulcskompetenciában hirdettek meg (bővebben: www.acuclinic.eu). Releváns külföldi forrásokból származó, a szóbeli, zenei, tánc és orvosi művészetet érintő információkat keresett és adott át a jelen cikk megírásához. Köszönöm, hogy találkoztunk és nagy örömömre szolgál az értékes barátságunk. Köszönettel tartozom még doc. PhDr. Miloš Šlepecký, CSc. Úrnak, aki megosztotta velem az O. Číkovával, J. Lehotskýval és további kollégákkal végzett versterápiás munka során szerzett tapasztalatait, amelyekre a múlt század 70-es éveiben egy szlovákiai pszichiátriai intézetben tett szert, így itt ezeket közzé tudtuk tenni.
Felhasznált irodalom jegyzéke:
Caroll, Robert. 2005. Finding the Words to Say it. Healing Power of Poetry. In Evidence Based Complementary and Alternative medicine, vol. 2 (2), p. 161-172. Dostupné na: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1142208/
Guglielmi, Waltraud. 1996. Aegyptishen literatur. (Ed. Loprieno). ISBN 0-069-80067-1
Kotrbová, Kvetoslava. 2023. Cvičenia pre prácu s básňami. [Versterápiás gyakorlatok] In Biblioterapia 3. Prednášky a cvičenia pre študentov študijného programu liečebná pedagogika. [Előadások és gyakorlatok gyógypedagógia-hallgatók számára] Pozsonyi Comenius Egyetem, pedagógiai kar gyógypedagógiai tanszéke, 2020/2021 akadémiai tanév, második félév, aktualizálva az Erasmus+ „Biblioterápiás on-line segédeszköz prototípusa“ projekt keretében 2023. június 11-én
Kulka, Jiří. 1990. Psychologie umění (obecné základy). [A művészet pszichológiája] Praha: Státní pedagogické nakladatelství. 435 s. ISBN 8004236944
Stiebitz, Ferdinand a kol. 1957. Římská lyrika. [Római költészet] Praha: Státní nakladatelství krásné literatury, hudby a umění. (bez ISBN)
Majzlanová, Katarína. 2014. Poetoterapeutika. [Versterápia] Bratislava: Vydané vlastným nákladom. 106 s. ISBN 978-80-8153-035-7
Svoboda, Pavel. 2007. Poetoterapie. [Versterápia] Olomouc: Univerzita Palackého v Olomouci, Pedagogická fakulta, 2007. 190. old. ISBN 978-80-244-1682-3
Thaut, H. Michael. 2015. Music as therapy in early history. Progress in Brain Research, Vol 217, DOI: 10.1016/bs.pbr.2014.11.025
Szerző:
PhDr. Kotrbová Kvetoslava, PhD., MPH, gyógypedagógia tanszék, A Pozsonyi Comenius Egyetem pedagógiai kara, 2023. június 12.
Az esettanulmány mint jó gyarkorlat; szlovákról angolra fordította: PaedDr. Kolevová Adriena, PhD., Munkahely: Šahy (Szlovákia)
Nyelvi korrekció nélkül készült!
Az idézés javasolt formája:
Kotrbová Kvetoslava. 2023. Poetoterapia. [Versterápia] In Biblioterapia.sk. Bratislava: PRO SKIZP – Združenie na podporu rozvoja Slovenskej komory iných zdravotníckych pracovníkov. ISBN 978-80-974667-0-1 Elérhető: https://www.biblioterapia.sk/hu/versterapia/
A cikk az Európai Unió Erasmus+, 2-es pályázati kategória – Szervezetek és intézmények közötti együttműködés, KA210 – Kis léptékű partnerségek a felnőtt tanulási szektorban programja támogatásával jött létre. A projekt megnevezése „Biblioterápiás on-line segédeszköz prototípusa”, projekt száma: 2022-1-SK01-KA210-VET-000082483. A szerző nézeteit képviseli és az Európai Komisszió nem tartozik felelősséggel a benne található információk bármilyen használatáért.
[1] Szerző megj.: Kb. Kr. e. 323 – Kr. u. 33.
